Barlang

Szerdán Mike elvitt barlangászni. Régen ők pár évig rendszeresen csinálták, csak aztán áttértek a sziklamászásra d-: Már előző nap elkezdte lökni, hogy már voltak akik nem mertek lemenni, merthogy tele van szűk járatokkal, tök sötét van, stb. Mikor odaértünk, és egy aprónyi lyuk tátongott a hegyen, elkezdtem tolni neki, hogy én ide le nem megyek d-: Totál bevette, szal már gondolkodott rajta, hogy na most mi legyen (40 perc autóval a helyszín, szal ha már ott vagyunk…). Na aztán mondtam neki, hogy csak szivattam, induljunk.

Aszonta, sose szabad elindulni 7 fejlámpa nélkül, mert ha elfogy a fény, akkor esélytelen kijutni. Én ezt nem hittem el, de azóta elhiszem d-: Amikor nincs felkapcsolva egyik kis pici fény sem, totál sötétség van. Nem úgy mint éjszaka, hanem teljesen, nulla fény (elvégre a hegy gyomrában van). Kb. olyan 3 órát voltunk lent, tényleg volt néhány szűk átjáró, de nem volt vészes.

A látvány gyönyörű, szebbnél szebb cseppkövek, a természetes állapotukban (nincs semmi emberi bent, korlát, tábla vagy ilyesmi). Szal tök közel is lehet menni, de azért letörni nem illik persze. Volt 3 nagyobb „kamra” vagy nem is tom mi, ahol igazán elvesznél ha nem lenne lámpa d-: De igazából még lámpával se könnyű, ha nincs térkép, én legalábbis nem emlékeztem merre kell kimenni, olyan nagy volt az egyik kamra. Ez a barlang egyébként 28 km hosszú, és a Takaka hegyben van. A hegyre zúduló összes csapadék egy kis folyóvá gyűlik össze, ami a hegy lábánál jön ki a sziklából.

Egyébként, néhány adat: Új-Zélandon az összes barlangban 5 fok van, és 100%-os a páratartalom. A kis túránk másnapján fedezték fel, hogy az eddig legnagyobb szintkülönbségű barlang (900 m) nem is a legnagyobb, mert egy másiknál találtak egy összekötő utat, ami átlépte az 1000 métert a tetejétől az aljáig!